Tőkepótlás tagi kölcsön tőkévé konvertálásával | Dr. Jen László Ügyvédi Iroda

Ha a vállalkozásban tőkepótlás szükséges, vagy egyéb okból célszerű a tőkeemelés, akkor a tagi kölcsönök állománya apportként felhasználható, és így tőkévé konvertálható.

Ha már a tagi kölcsön rendelkezésre áll

A vállalkozások működtetése során, ha pótlólagos finanszírozás szükséges, akkor azt a tulajdonosok több módon is biztosíthatják. Ennek egyik kézenfekvő útja a tagi kölcsön nyújtása a vállalkozás számára.

A tagi kölcsön előnye, hogy egyszerű a kivitelezése, majd pedig egyszerű a visszafizetése, amikor azt a vállalkozás pénzügyi helyzete lehetővé teszi.

Ez azzal is jár, hogy a vállalkozás könyveiben akár jelentős tagi kölcsön állomány halmozódhat fel.

Ha azonban a vállalkozás tőkehelyzete megerősítést igényel, akár cégeladás előtt, akár cégeladástól függetlenül, akkor felmerül a kérdés, hogy a tőkehelyzet rendezése során a tagok felé fennálló kötelezettségek állománya felhasználható-e.

A cégbírósági gyakorlat jelentős ingadozást mutatott a kérdésben abból következően, hogy a helyzetre nem volt közvetlenül alkalmazandó szabály, amely egyértelműen lehetővé tette volna, vagy egyértelműen tiltotta volna.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

2008-ban azonban iránymutató döntés született az ítélőtáblán [1], és azóta a tagi kölcsön tőkévé konvertálása töretlen népszerűségnek örvend

Az érintett döntésben az ítélőtábla azt vizsgálta, hogy megengedhető-e, hogy apport tárgya meglévő tagi kölcsön legyen, és így Kft tőkeemelés tagi kölcsönből történjen.

A döntés még a korábban hatályos Gt alapján született. Az a Gt szabályai alapján is egyértelmű volt, hogy önmagában nem pénzbeli hozzájárulás tárgya lehet akár adós által elismert követelés is. Ha azonban az apport tárgya nem harmadik személlyel szembeni követelés, hanem a tag javára a tagi kölcsönből eredő, a társasággal szembeni követelés, akkor azáltal, hogy a követelést a tag a társaság rendelkezésére bocsátja a tőkemelés során kibocsátandó új üzletrészért cserében, a követelés jogosultja és kötelezettje ugyanaz a személy lesz, így a követelés megszűnik.

A dönts ulcskérdése ezzel összefüggésben az volt, hogy a tagi kölcsön társaság rendelkezésére bocsátására vonatkozik-e a tag és a társaság közötti követelések beszámítást tiltó szabály.

A vizsgálat eredménye az volt, hogy a beszámítás tilalma csak az egynemű követelések egymással szemben való beszámítását tilja. Ilyen egynemű követelés lenne, ha például pénzkövetelés állna szemben pénzköveteléssel. A tagi kölcsön és az érte nyújtott üzletrész azonban az ítélőtábla álláspontja szerint sem minősül egynemű követelésnek.

Vagyis a tilalom arra nem vonatkozik, hogy a tag a tőkeemelés során kibocsátandó üzletrészért már meglévő tagi kölcsönből eredő követeléssel fizessen.

A Gt szabályait azóta felváltotta a Ptk, tiltószabály azonban továbbra sem került be a törvénybe, hanem a Ptk jelenleg hatályos 3:99. §-a változatlanul lehetővé teszi, hogy apport tárgya követelés is lehessen.

Az pedig már a konstrukció finomhangolását is lehetővé teszi, hogy a társaság döntésén múlik, a tőkeemelés teljes összege, vagy csak egy része emeli magát a jegyzett tőkét.

Tőkepótlás egyéb módjai

Ebben az összefüggésben a tagi kölcsön tőkévé konvertálása alternatívájának szokás tekinteni egyrészt a tagi kölcsön elengedését. Az adózási hátrányok és a hosszú átfutás okán, a tagi kölcsönből eredő követelés apportjával szemben ez inkább csak elvi lehetőség.

Másrészt, ami a pótbefizetést illeti, vannak helyzetek amikor a pótbefizetés alkalmazása célszerű, generálisan azonban a pótbefizetés útján való tőkepótlás Kft esetén egy jóval rugalmatlanabb és több adminisztrációval (költséggel) járó megoldás.

Fentiekből következően nem véletlen a tagi kölcsön tőkévé konvertálásának népszerűsége.

Lábjegyzet

[1] Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.236/2008/3., BDT2008. 1821

Originally published at https://jen-legal.hu.